Az internet viszi a kínai tőzsdét
Míg az elmúlt évtizedekben az iparvállalatok dominálták a kínai tőzsdét, ma már a technológiai társaságok súlya a domináns, így a konjunktúra ciklusoknak is kevésbé vannak kitéve a kínai részvényalapok.
Szerző: KOLOZSI Gábor
Úgy 10, vagy 20 éve még talán volt is némi alapja, hogy a világ legnépesebb, egyszersmind a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő országját lefedő részvényalapokat akkor vásárolták a befektetők, amikor a konjunktúra ciklus éppen fellendülőben volt. A fejlődő országok többségéhez hasonlóan ugyanis a nyersanyagkitermelés- és feldolgozás, az alacsony hozzáadott értékű áruk és főleg a félkész termékek előállítása mindig is jelentős mértékben függött a vastag pénztárcájú nyugat-európai, amerikai vagy éppen japán vásárlók pillanatnyi jövedelmi helyzetétől. Ha a globális gazdasági mutatók felfelé mutattak, előbb-utóbb a nemzetközi termékelőállítási láncokba bekapcsolódó kínai (indiai, orosz, dél-amerikai) vállalatok forgalma és nyeresége is meglódult. Na és persze ennek nyomán a részvények tőzsdei árfolyama is. Vagy éppen ellenkező irányban, ha megtorpanóban volt a világgazdasági növekedés. Együtt a termeléshez szükséges legfontosabb nyersanyagokkal – mint az olaj, vagy a vasérc - amelyek ezen országok gazdasági teljesítményében jelentős szerepet játszottak.
Egészen a közelmúltig, ugyanis a technológiai szektor elmúlt években történt előretörése miatt ma már magasan az információ technológia vezet ezeken a tőzsdéken – hívja fel a figyelmet Pálfi György, az Aegon Alapkezelő portfolió menedzsere.
Különösen Kínában, ahol a befektetési alapok egyfajta zsinórmértékének számító MSCI Kína részvényindexben magasan a legnagyobb (közel 40 százalékos) súlyt képviselnek ezek a cégek. Míg korábban Kínáról mindenkinek az olcsó kütyük, textíliák jutottak eszébe, ma már olyan vállalatok vezetik a rangsort, mint a videó játékokat gyártó Tencent Holding, amely az irányadó kínai részvényindexben (amelynek alapja a tőzsdén ténylegesen elérhető részvények összértéke) 16,2 százalékos súlyt kapott és tőzsdei értéke 228 milliárd dollár. A sorban utána következő, második legnagyobb pedig Alibaba Group, amely a legnagyobb kínai internetes áruház (12,45%, 175 milliárd dolláros tőzsdei érték). Csak a dobogó harmadik fokára tudott felkerülni egy „hagyományos” vállalat, a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó China Construction Bank, amelyet ismét két innovatív vállalkozás, a China Mobile és a „kínai Google”-ként közismert Baidu internetes kereső-óriás követ.
A technológiai cégek előretörése a hagyományos (ipar-)vállalatok rovására egyébként a többi fejlődő országban is tetten érhető. Az energia- és alapanyaggyártó társaságok aránya például a 2011-es 30 százalékról mára 13,8 százalékra csökkent, míg az IT-üzletben érdekelt cégek az akkori 12 százalék után ma már 26 százalékot tesznek ki az MSCI Emerging Markets fejlődő piaci részvényindexében. A 10 legnagyobb index-összetevő között pedig szintén a már említett Tencent vezet, és az Alibaba és a Baidu mellett a dél-koreai Samsung okostelefon gyártó és a Taiwan Semiconductors is az élbolyba tartozik.
Így már jobban érthető, hogy a kínai tőzsdeindex alakulása egyre inkább függetlenedik a hagyományos, nyersanyag-alapú konjunktúra ciklusoktól. Míg a kínai vállalatok átlagosan 37 százalékos (euróban számolva 23 százalékos) árfolyam nyereséget könyvelhettek el idén augusztus elejéig, addig például az olaj világpiaci ára ugyanezen idő alatt 13 százalékkal esett. A kínai „tech-cégek” nyeresége ráadásul stabilan nő, ami egyébként nem meglepő annak ismeretében, hogy – tengerentúli, vagy európai konkurenseikhez képest – jóval nagyobb, 1,4 milliárd lakosú piacon működnek. A Tencent az idei első negyedévben bevételeit 55, nyereségét 44 százalékkal növelte 2016 hasonló időszakához képest, az Alibaba forgalma pedig 60 százalékkal nőtt. Ráadásul piaci penetrációjuk elég alacsony, úgyhogy jócskán van tere még a bővülésnek. Az Alibaba forgalma nagyobb, mint az amerikai Amazoné és EBay-é összesen, a Baidu a Google, a Youtube és Facebook után a világ negyedik leglátogatottabb weboldala. Egyelőre a negyedik.
