Rólunk

INTERJÚ CSILLIK DILARÁVAL, AZ ASHU ELNÖKÉVEL

Önnek, mint az ASHU elnökének, mi a legfontosabb célja ?
Ázsiában születtem, ott is nőttem fel, mára magyar állampolgár vagyok, sőt Magyarországot, mint hazámat képviseltem diplomataként a világban. Éppen ezért számomra, mint mindig, most is az volt a legfontosabb, hogy azt az üzenetet, hogy Ázsia lélekben, gondolkodásban nincs messze Magyarországtól, minél több emberhez eljuttassam. Ázsiát Magyarországon sajnos sokan még mindig csak, mint az olcsó tömegtermékek forrásának látják. Mi sokkal inkább az évezredes kultúrát, a hagyományokat, a gondolkodást szeretnénk megmutatni.

Hogyan látja, van erre Magyarországon fogadókészség?
Egyre nő azoknak a tábora, akik érdeklődnek Ázsia iránt, sőt van komoly rajongótábor is. A klasszikus irodalomtól a modern könnyűzenéig sok területen érezzük az áttörést. Nagyon fontos emellett az is, hogy a kormányzat, miután meghirdette a keleti nyitás politikáját a bilaterális kapcsolatok is komoly fejlődésnek indultak több ázsiai országgal is. Az ASHU számára mindez komoly lehetőségeket teremt, amiket igyekeztünk a lehető legjobban kihasználni. Partneri kapcsolataink jelentősen bővültek ez évben. Gyümölcsöző kapcsolatokat építettünk ki például a budapesti Koreai Kulturális Központtal, amelyik igen energikusan dolgozik a koreai kultúra magyarországi megismertetésén. Dolgoztunk együtt nagykövetségekkel, vagy például olyan civil szervezetekkel, mint az International Women’s Club, de segítettünk olyan kezdeményezések létrejöttében is, mint a „Hét nyelven beszélünk” című kurzus, amelyik a közép-ázsiai török nyelvekkel ismerteti meg a magyar érdeklődőket. Közép-Ázsiánál maradva, fontos, sőt kiemelt partnernek ígérkezik Kazahsztán is. A két ország közt ígéretesen fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok, és ennek a Magyar Ázsia Társaság is részese. Bekapcsolódtunk a MKIK Magyar-Kazah tagozatának munkájába, a kamara szervezésében eljutottunk Kazahsztánba, ahol igen sikeres tárgyalásokat folytattunk, többek között a helyi parlament kulturális bizottságának elnökével, akivel a jövendő közös kulturális projetkjeiről gondolkodhatunk együtt. A gazdasági kapcsolatépítésben egyébként Közép-Ázsia mellett olyan régiók is igen ígéretesnek mutatkoznak, mint például Kurdisztán, ahol már jelentős magyar részvétellel folynak fejlesztések.

Sokan mondják, hogy a keleti kereskedelem, az ázsiai országok gazdasága kitörési pontot jelenhetnek Magyarország számára, hol lehet a Magyar Ázsia Társaság helye a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, a kelet nyitás gazdasági vonalán?
Az üzleti kapcsolatokban, különösen keleten, kiemelten fontos a helyi kultúra megértése, a megfelelő kommunikáció kialakítása, kommunikációs technikák elsajátítása, akár baráti, személyes kapcsolatok kiépítése. Gyakran ugyanaz a szó, kifejezés, gesztus, egészen mást jelent mondjuk Japánban, vagy Kínában, mint nálunk. Mi nem feltétlenül vagyunk gazdasági szakemberek, de azt mindenképpen meg tudjuk mondani magyarországi partnereinknek, hogy hogyan, milyen módon érdemes az új üzlethez, vagy inkább magához a partnerhez közelíteni.

Hogyan tervezik a jövőt?
Társszervezeteinkhez, az AHU-hoz, Latimohoz hasonlóan több humanitárius programba szeretnénk bekapcsolódni. Ennek érdekében már felvettük a kapcsolatot például nepáli, kambodzsai szervezetekkel. De folytatjuk a munkát a kulturális kapcsolatok fejlesztésén is. Van szó filmek készítésében vagy könyvkiadásban való részvételről. Ugyanakkor igyekszünk erőnkhöz mérten a gazdasági kapcsolatok élénkítését is támogatni.